egyházmegyei zsinat (lat. synodus dioecesana):  a részegyház olyan kiválasztott papjainak és más krisztushívőinek gyűlése, akik az egész →egyházmegyei közösség javára a →megyéspüspöknek segítséget nyújtanak (460.k.). Az ~ nem törvényhozó, hanem tanácsadásra hivatott szerv, az egyedüli törvényhozó ugyanis a mpp., aki egyházkormányzati feladatát ünnepélyes módon gyakorolja (466.k.). A szó szoros értelmében az ~ nem →zsinat (concilium), hanem csak gyűlés (synodus), mert tagjai nem mpp-ökök; ezért a hivatalos szóhasználatban lehetőleg kerülik a zsinat (concilium) megjelölést. - Mo-on Kálmán kir. I. Törvénykönyve 1104: Minden ppségben évente kétszer, Szt Fülöp és Jakab ünnepén és Szt Mihály nyolcadán (X. 6.) a mpp., az ispánok és tisztségviselők tartsanak zsin-ot, hogy a nép dolgait intézzék, "mert a nép nem mehet minden ügyével a kir. udvarba". - 1648: Lippay György a nagyszombati nemz. zsin-on szorgalmazta, hogy mp-ök a trienti határozat szerint évente tartsanak ~ot. - Mo-i ~ok: 1193: váci, 1308: zágrábi, 1353 és 1390: esztergomi, 1460: szepesi, 1515: veszprémi, 1494: nyitrai, 1544: szepesi, 1560: esztergomi, 1564 és 1629: nagyszombati, 1635: egri, 1658: nagyszombati, 1669 és 1673: zágrábi, 1679: győri, 1687 és 1690: zágrábi, 1706: boszniai, 1714: pécsi, 1821: besztercebányai, szombathelyi, 1863: kalocsai, pécsi, 1882 szamosújvári g.k., 1913: erdélyi, 1921: váci, 1923: veszprémi, 1924: székesfehérvári, 1928: szombathelyi, 1928: kalocsai, 1930: váci, 1941 és 1994. VII. 3-10: esztergomi. - Az ~ feladata a pápa, a róm. kongr-k és a →tartományi zsinat határozatainak foganatosítása; új törv-ek javaslata; feledésbe ment rendelkezések megújítása; →ájtatosságok, jámbor társulatok, →stipendium szabályozása; a mpp. által előterjeszett zsin. bírók és vizsgálók megerősítése.

- A hatályos egyhjogban. 1. Az ~ feladata az egyetemes Egyh. tanításának és fegyelmének alkalmazása az adott →részegyház körülményei között; a lpászt. munka rendjének és irányának meghatározása; az esetleges tévedések és hibák kiigazítása; a közös tevékenység és felelősség előmozdítása Isten népének építésében. E föladatokat az ~ jogszabályok előkészítésével, buzdítások megfogalmazásának elősegítésével szolgálhatja. - A mpp-ök által kiadott ~i határozatok a részleges egyhjog fontos forrásai. E határozatok többnyire egyhm-nként és ~onként külön-külön köt-ekben jelennek meg. A II. Vat. Zsin. utáni ~ok közül sok lemondott a normatív szövegek megfogalmazásáról; az ilyen szövegek helyett v. mellett gyakorivá váltak a spirituális és buzdító jellegű okmányok, számos helyen vallásos összejövetelek és megbeszélések több évig tartó sorozata készítette elő v. szinte helyettesítette az ~ot. - 2. Megtartásának ideje. A CIC 1917:356.k. legalább 10 évenként előírta az ~ot. A hatályos Codex nem ír elő meghatározott gyakoriságot, hanem a kérdést a mpp. megítélésére bízza. A mpp-nek, mielőtt erről döntene, meg kell hallgatnia az →egyházmegyei papi szenátus véleményét (461.k. 1.§). Ha egy mpp. több egyhm. gondját viseli, közös ~ot tarthat számukra (461.k. 2.§). - 3. Az ~ résztvevői. A régi Codex hangsúlyozta, hogy az ~ az egyhm. papságának képviselőiből áll. Az új Codex szerint a résztvevők között lehetnek világi hívők is (vö. 460.k.). A résztvevők típusai a következők: a mpp., aki az ~ összehívója és elnöke; rendes tagok, akiknek meghívása kötelező; rendkívüli tagok, akiket a mpp. belátása szerint meghívhat. Meghívhat a mpp. ezenkívül megfigyelőket is. - A rendes tagok: a →koadjutor püspök és a →segédpüspökök (de nem az egyhm-ben tartózkodó egyéb pp-ök); az →általános helynökök, a →bírósági helynök, s ha van, a többi →püspöki helynök (de nem a helyettes helynökök); a szegyh. összes valódi (s nem csupán tiszteletbeli) →kanonokja; a papi szenátus összes tagja; olyan világi hívők és a megsztelt élet intézményeinek olyan tagjai, akiket a mpp. által meghatározott módon és számban a pasztorális tanács választ, v. ahol ilyen tanács nincs, a mpp. által meghatározott módon jelölnek ki; az egyhm. nagyszeminárium →rektora; az →esperesek; minden esp. ker-ből legalább egy pap, akit mindazok választanak, akik ott lpászt. szolgálatot teljesítenek; ugyanők kötelesek megválasztani ilyenkor egy másik papot is, aki a küldöttet akadályoztatása esetén helyettesíti; az egyhm-ben házzal rendelkező szerz. intézmények, ill. az ap. élet ugyanilyen társaságai elöljárói közül néhányan, akiknek számát és megválasztási módját a mpp. határozza meg (463.k. 1.§). - Rendkívüli tagok azok, akiket a mpp. belátása szerint hívhat meg. Lehetnek akár klerikusok, akár világiak. Lehetnek közöttük olyanok is, akik a megsztelt élet valamelyik intézményének tagjai (463.k. 2.§). Mind a rendes, mind a rendkívüli tagok jogosultak a megbeszélésen való fölszólalásra és a tanácsadói jellegű szavazat leadására (465.k.). - A megfigyelők, akiket a mpp., ha alkalmasnak tartja, más ker. felekezetek lelkészei v. hívei közül hívhat meg, nem rendelkeznek fölszólalási és szavazati jogokkal (463.k. 3.§). - 4. Az ~ összehívására egyedül a mpp. jogosult (462.k. 1.§), melynek kapcsán rendelkeznie kell a tagok és megfigyelők meghívásáról, s ennek keretében azoknak a tagoknak a kiválasztási módjáról, akik esetében ezt a törvénykv. a mpp-re bízza. Az összehívást követően - sőt egyes helyeken távolabbi előkészület gyanánt már az összehívás előtt - szokott sor kerülni a formális előkészítésre. A mpp. egy v. több előkészítő bizottságot alakít, melynek tagjai szakértő papok és világiak. Munkájuk eredményeképpen célszerű, ha olyan okmányok készülnek, melyeket a mpp. előzetesen a résztvevők rendelkezésére bocsát. - 5. Az ~ lefolyásáról az egyetemes egyhjog csupán rövid utalásokat tartalmaz. Leszögezi, hogy az elnök tisztét a mpp. tölti be, de ezt a föladatot egyes ülésekre (nem pedig az ~ egészére nézve) rábízhatja az ált. helynökre, v. ha van ilyen az egyhm-ben, valamelyik ppi helynökre (462.k. 2.§). A mpp-nek joga van az ~ot józan belátása szerint fölfüggeszteni v. föloszlatni is (468.k. 1.§). Mivel az ~ a mpp-öt segíti, a mpp. döntheti el, milyen kérdések kerüljenek megvitatásra az üléseken. Az előterjesztett kérdésekről azután a tagok kifejthetik véleményüket (465.k.). A tanácskozások eredményeként létrejövő záróokmány többféle módon készülhet. Lehetséges, hogy a megvitatott témákról dokumentum készül, amit a tagok egy ünnepélyes záróülés keretében megszavaznak. Az így megszavazott okmány azonban még nem hivatalos zsin. nyilatkozat v. határozat. Akkor válik azzá, ha a mpp. a szöveget mint ünnepélyes formában adott tanácsot változatlanul v. módosításokkal magáévá teszi, aláírja és közrebocsátását elrendeli (466.k.). Előfordulhat azonban az is, hogy szavazás útján elfogadott dokumentum a záróülésen nem születik, esetleg ilyen szavazásra nem is kerül sor, hanem a mpp. maga vonja le a szükséges következtetéseket a tanácskozások során elhangzottakból, s maga állítja össze a megfelelő nyilatkozatokat és határozatokat. Az ~i munka eredményének e különböző feldolgozási és közlési lehetőségei jellegükben nagyon hasonlóak azokhoz a formákhoz, amelyekben a →püspöki szinodus egyes üléseinek nyomán keletkezett dokumentumok napvilágot láttak. Az ~ végeztével a mpp-nek közölnie kell az általa kiadott, ill. jóváhagyott nyilatkozatok és határozatok szövegét a →metropolitával, valamint a →püspöki konferenciával (467.k.), de nem kell közölnie a Sztszékkel. E közlés is csupán tájékoztató jellegű és a szomszédos részegyh-ak jobb együttműködését szolgálja, s nem jelenti azt, hogy a nyilatkozatokat v. a határozatokat a metrop-nak v. a ppi konf-nak meg kellene vizsgálnia v. jóvá kellene hagynia. - 6. Az ~ vége. Az ~ot a mpp. józan belátása szerint fölfüggesztheti v. föloszlathatja (468.k. 1.§). Ha pedig a ppi szék megürül v. akadályoztatva van, a zsin. automatikusan fölfüggesztődik, míg a következő mpp. annak folytatását határozatilag el nem rendeli v. megszüntét ki nem nyilvánítja (468.k. 2.§). - Mo-on a II. vat. zsin. után először az esztergomi főegyhm. tartott 1994. VII. 3-10: ~-ot. **-E.P.

Péterffy I-II. - CJH I:97. - KL I:512. - Leges V, 6462. nr. 163. (Ppi Kongr. 1973. II. 22: Directorium de pastorali ministerio episcoporum) - Erdő 1991:272.